Hagyományőrzés napjainkban

Az őrhalmi Gyöngyösbokréta Hagyományőrző Kör 2001. április 10-én alakult.
Célja az őrhalmi hagyományok felkutatása, őrzése, ápolása, dokumentálása és továbbadása.
A hagyományőrzőket kezdetektől a mai napig, töretlen lelkesedéssel és lankadatlan kitartással Menyhárt Gáborné Évi néni, óvodapedagógus és kisgyermek néptáncoktató vezeti.

Alaptevékenységeik:

    I. Őrhalmi hagyományok, népszokások, ünnepek, írott és szájhagyományok útján terjedt és fennmaradt emlékek felkutatása, felelevenítése, dokumentálása.
    II. Népdalkórus működtetése: őrhalmi és más eredetű népdalok gyűjtése, előadása, rendezvényeken való részvétele.
    III. Tánccsoport létrehozása, működtetése, fellépési lehetőségek és utánpótlás csoport szervezése.
    IV. Kézműves foglalkozások, játszóházak szervezése. Településünkre jellemző foglalkozások, mesterségek hagyományainak felkutatása, dokumentálása, megújítása.
    V. Népi játékok gyűjtése, elsajátítása.
    VI. Különböző alkalmakhoz kapcsolódóan rendezvények szervezése, illetve a helyi rendezvényekben való aktív részvétel. Évente ismétlődő kulturális rendezvények tartása, egy saját szervezésű egész napos folklór műsor megrendezése.
    VII. Helytörténeti múzeum, faluház létesítésének elősegítése és szorgalmazása. Hagyományőrző kiállítások szervezése.
    VIII. Határ menti településekkel és a környező községekkel, illetve azok hagyományőrző csoportjaival kapcsolatfelvétel és jó viszony ápolása.

A Kör működésének eddigi évei alatt a kitűzött célok közül már sokat sikerült elérni, de módszeresen, előre meghatározott tervek szerint, próbálják elképzeléseiket, ötleteiket megvalósítani.
A Hagyományőrző Kör jelenleg a 10 fős Tánccsoportot, valamint a 2005-ben alakult, 8 fős Népdalkört, a 4 fős Cinegelábak Citerazenekart, és az óvodásokból és kisiskolásokból álló, 10 fős Utánpótlás csoportot működteti.

A Hagyományőrző Kör csoportjai
 

Ezek a csoportok olyan lelkes fiatalokból, és családos asszonyokból, férfiakból állnak, akik szívesen képviselik községünket más települések rendezvényein, hagyományőrző programjain és szívesen vállalják a helyi feladatok teljesítését is. Az elmúlt évek során számos fellépési lehetőséget kihasználva népszerűsítették a palóc táncokat, illetve a jellegzetes őrhalmi népviseletet. A tánccsoport évről-évre látványosabb koreográfiákat tanul, melyeket Menyhárt Gáborné, a Kör elnöke tanít be a lelkes, amatőr táncosoknak. A citerásokat Pilisi Sándor, az énekkart Menyhárt Gáborné vezeti. A Kör fennállása alatt voltak már vendég néptánc oktatóik is egy-egy tánc betanulása erejéig: Huszár Kriszta, Csiki Gábor, Oláhné Csercsics Ivett és Oláh József.
A többi, célul tűzött tevékenységeikkel is folyamatosan foglalkoznak. A helyi hagyományokat, népszokásokat, emlékeket, foglalkozásokkal, mesterségekkel kapcsolatos szokásokat folyamatosan kutatják és dokumentálják.
Gyűjtik a régi használati eszközöket, berendezési tárgyakat, azzal az elképzeléssel, hogy idővel majd községünk is büszkélkedhet egy faluházzal, amely bemutatná településünk múltját idéző tárgyi emlékeit. (Önkormányzatunk birtokában van már a célnak megfelelő épület, amely felújításra szorul a rendeltetésszerű használathoz.) Az eddig gyűjtött tárgyak kiegészítve magángyűjtemények darabjaival, már 6 alkalommal kerültek kiállításra valamely rendezvény keretén belül.
Az eddig összegyűjtött régi dokumentumokból és fényképekből is szerveztünk már sikeres és érdekes kiállítást, melynek fotóit láthatják a honlap képgalériájában.

Az őrhalmi Gyöngyösbokréta Hagyományőrző Kör eredményeiről hosszan beszélhetnénk. Büszkén említik, hogy a júliusban megrendezésre kerülő balassagyarmati Szent Anna Napi Búcsún, Palócország Szépei népviseletes versenyen, már több alkalommal dobogós helyezést értek el, a ma már elég nehezen fellelhető népviselettel. Sajnos, községünk lakói évtizedekkel ezelőtt eladták a népviseleteket, szőtteseket, amelyek ma már számunkra kincset érnek. Egy-egy ilyen versenyre idősektől kölcsön kért ruhákat viselnek a versenyzők. 2001-ben ifjú pár kategóriában a Kör két fiatal párja képviselte településünket és az egyik páros első helyezést ért el. Továbbá ugyanezen a versenyen a Kör egyik leánytagja hozta el a megtisztelő „Palócország Szépe” díjat, 2001-ben és 2003-ban is. Lányaink a menyecske kategóriában is többször eredményesen képviselték községünket.

A Palócország Szépei népviseletes verseny résztvevői
 

A népdalkör két tehetséges tagja – Menyhárt Éva és Varga Nikolett - már több versenyen képviselte a Hagyományőrző Kört, illetve településünket, melyeken kisebb-nagyobb eredményeket értek el. Mára már a 12 éves Fábián Nikolett is szép népdalcsokrokkal képviseli Őrhalmot egy-egy fellépés alkalmával.

A Kör főbb támogatói: településünk önkormányzata, a 4 település gyermekeit befogadó helyi körzeti általános iskola, a helyi óvoda, községünk polgárőrsége és számos magánszemély, akik a Kör megalakulásától folyamatosan segítik munkájukat.
Az Őrhalmi Hagyományőrző Kör megalakulásával számos őrhalmi, illetve már innen elszármazott őrhalmi lakos rokonszenvét váltotta ki, ezáltal jó szándékú, hagyománytisztelő és pártoló támogatókat nyertünk meg céljaink eléréséhez.

Munkásságuk szellemében választották a Kör mottójául
Kodály Zoltán idézetét:

„Kultúrát nem lehet örökölni.
Az elődök kultúrája egy-kettőre elpárolog,
ha minden nemzedék újra,
meg újra meg nem szerzi magának.”

Egy népcsoportba tartozó embereknek, akik ugyanazon a környéken élnek, egyforma a tájszólásuk, népviseletük, hagyományaik, szokásaik. Itt, ezen a vidéken a palóc népcsoport lakik. Kiemelt szépségű ruházattal rendelkeznek. A palóc ember beszéde, nyelvezete igen ízes és változatos, stílusa szinte kimeríthetetlen kincsesbánya az utókor számára.

A hagyományőrzők megalakulásuk óta kutatják községünk paraszti hagyományait, szokásait, ismerkednek vidékünk, a palóc vidék néptáncaival, táncos szokásaival. Úgy gondolják, hogy kulturális örökségünket be kell építenünk mindennapjainkba, hiszen a néphagyomány közösségteremtő és emberformáló lehetőségeit mindenképpen át kell menteni a következő nemzedék számára.
Ezért vállalkoztak arra a feladatra, hogy összegyűjtik, és alkotó módon továbbadják a még élő, vagy néhány évvel vagy évtizeddel ezelőtt még létező, az idős emberek emlékezetében meglévő hagyományokat, néptánccsoportuk, népdalkórusuk és citerásaik előadásában.

Tapasztalataik, tanulmányaik és az emberekben való hitük alapján úgy érzik, hogy bár a régi paraszti kultúra keretei, a hagyományos falusi életforma régen felbomlott, annak tartalma és formája megváltozott, de nagy hittel tovább éltethetők ma is.

FA